A közösségi tudományból származó adatok száma világszerte rohamosan növekszik, azonban az élővilág feltérképezettsége térben nem egyenletes. Egyes régiók feltártsága sokkal magasabb lehet, mint másoké. Di Cecco és munkatársainak a teljes iNaturalist adatbázison végzett elemzései szerint nem meglepő módon a fejlett világból, azon belül is az Egyesült Államokból lényegesen több adat származik, mint a fejlődő világból. Az egyes országok területén belül szintén eltérő az adatgyűjtés mértéke. Épített környezetben és városi parkokban, valamint erdőkben több adat gyűlik, mint mezőgazdasági területeken vagy gyepeken, hiszen a legtöbb ember elsősorban épített környezetben tölt időt és erdőbe jár kirándulni.
Hasonló eredményre jutottak az Élő Magyarország koordinátorai a Magyarországról származó iNaturalist adatokkal kapcsolatban. A térképen látszik, hogy egyes régiók, például Budapest és a Balaton környéke sokkal több adattal rendelkezik, mint például Északkelet-Magyarország. A feltöltött adatokat 2023-mal bezárólag elemezték és vetették össze a 10 × 10 km-es cellákban található megfigyelések számával különböző környezeti és társadalmi változókkal generalizált lineáris kevert modellek (GLMM) segítségével. A felhasznált változók az alábbiak voltak: Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképéből számolt élőhelyi változatosság (Shannon-diverzitás), városi területek, mezőgazdasági területek, füves területek, erdők, vizes élőhelyek, folyók és tavak, ezen túl pedig tengerszint feletti magasság, védett területek aránya, Budapesttől való távolság, megyei jogú várostól való távolság, úthálózat sűrűsége és átlagos bruttó bevétel.
Ezen változók közül szignifikánsan pozitív volt az élőhelyi változatosság, a városi területek, az erdők, a tengerszint feletti magasság, a védett területek aránya és a bruttó bevétel. Szignifikánsan negatív volt a Budapesttől és a megyei jogú városoktól való távolság (szignifikáns eredmények félkövérrel kiemelve).
Az eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy az emberek többsége vagy városi területekről tölt fel adatokat, ahol laknak, vagy erdős, hegyvidéki, védett területekről, ahova kirándulni járnak. Máshonnan, például füves vagy vizes élőhelyekről kevesebb adat gyűlik össze.
A hazai biodiverzitás jobb reprezentáltságának elősegítése érdekében érdemes lenne ezeken a trendeken változtatni. Számos olyan nem védett, vagy kevéssé ismert védett terület van, ahonnan kevés az adat, ugyanakkor akár magas biodiverzitással is rendelkezhetnek. Az Élő Magyarország program célja, hogy olyan helyekről is gyűjtsünk adatokat, amik jelenleg erősen adathiányosak. Ennek eredményeként a jövőben az adatokból jobb ökológiai elemzések és a természetvédelem számára hasznosítható megfigyelések keletkezhetnek. Természetesen biodiverzitási adatok nem csak iNaturaliston keletkeznek, hanem gyűjtik őket például más közösségi tudományos felületek, vagy az állami természetvédelem, de azt lehet feltételezni, hogy az adatok eloszlása máshol is hasonló eloszlásokat követ.
Di Cecco G, Barve V, Belitz MW, Stucky BJ, Guralnick RP, Hurlbert AH 2021. Observing the observers: how participants contribute data to iNaturalist and implications for biodiversity science. BioScience 71 (11): 1179-1188. https://doi.org/10.1093/biosci/biab093