Category Archives: Hírek

Mire alkalmazhatóak a közösségi tudományos adatok?

Magyarországról vagy Európából nézve néha meghökkentőnek tűnik, hogy egyes, főleg trópusi vidékek mekkora biológiai változatossággal rendelkeznek. Lepkéknél például a fajok 90%-a él a trópusokon, valamint a leíratlan fajok nagy része is onnan kerül elő. Nagyon sok faj ráadásul az esőerdők olyan eldugott részein él, ahol ritkán jár ember, így a tudományos leírás után sokszor évtizedek telnek el, mire egy-egy faj újra emberi szem elé kerül. A tudományos leíráshoz szükséges begyűjtés és múzeumi elhelyezés előtt sokszor nem készült fotó a még élő egyedekről, főként igaz ez a digitális technika előtti időkre. Ezen szeretne változtatni a First Known Photographs of Living Specimens (Az első ismert fénykép élő példányokról) iNaturalist projekt, ahova olyan megfigyeléseket gyűjtenek, ahol az első, valaha készített fénykép került feltöltésre az adott faj esetében. A projekten számos kutató és lelkes amatőr dolgozik együtt, akik rendszeresen végigbogarásszák az iNaturalistra feltöltött képeket.

Mesaglio és munkatársai a projektben szereplő lepkékről készített kimutatást. 2021-ig bezárólag az adatok mintegy 20%-a, 406 faj volt lepke, döntő részük a trópusokról, azon belül is elsősorban Indonéziából, Brazíliából, Peruból és Kolumbiából származott. 19 megfigyelésnél korábban leíratlan faj szerepel. A projektben több mint 200 olyan faj van, ahol az iNaturalist megfigyelés és a tudományos leírás között legalább 100 év telt el, közülük hét esetben pedig több mint 200 év.

A szerzők a projekt sikerénél két dolgot emeltek ki. Az egyik, hogy kialakult egy nemzetközi közösség, ahol a tagok folyamatosan odafigyelnek a lehetséges megfigyelésekre. A másik, hogy a közösségi tudomány eszközeit, ez esetben az iNaturalist-ot felhasználva olyan eldugott helyekről is gyűlnek adatok, ahova csak nagy anyagi és egyéb ráfordítás útján jutnának el kutatók.

Mesaglio T, Soh A, Kurniawidjaja S, Sexton C 2021. ‘First Known Photographs of Living Specimens’: the power of iNaturalist for recording rare tropical butterflies. Journal of Insect Conservation 25: 905-911. https://doi.org/10.1007/s10841-021-00350-7

Bemutatókép:
A projektben szereplő lepke megfigyelések és származási országaik néhány fotóval, amik először készültek az adott fajok élő példányairól.

Mire alkalmazhatóak a közösségi tudományos adatok?

A változó testhőmérsékletű állatfajok színének változatossága többféle szelekciós nyomás alatt állhat, amely ráadásul térben eltérő lehet. A változatosság egy lehetséges módja termális melanizmus, ami nagyjából hőmérséklettől függő feketeséget jelent. Ilyenkor a normál színezetű egyedek mellett fekete színű egyedek is előfordulnak az adott populációban. A termális melanizmus hipotézis azt jósolja, hogy a sötétebb szín előnyös lehet hidegebb területeken, mivel fokozza a hőelnyelést, míg a predációs nyomás hipotézis szerint a melanisztikus (fekete) egyedek magasabb ragadozók általi kockázatnak vannak kitéve, mert jobban láthatók azok számára.

Jansen és munkatársai a fenti hipotéziseket tesztelték a keresztes vipera esetében, ami régóta modellfaja a színbeli változatosság kutatásának. Több mint 7000, fotóval ellátott megfigyelést gyűjtöttek össze az iNaturalist közösségi tudományos felület adatbázisából a vipera teljes eurázsiai elterjedését lefedve, majd vizsgálták az egyedek színét a környezet függvényében.

Eredményeik alapján a melanisztikus egyedek gyakorisága valóban magasabb volt a hidegebb területeken. Érdekes módon a hidegebb területeken a melanizmus gyakorisága nőtt a ragadozómadarak sűrűségének nagyságával, ami alapján az feltételezhető, hogy a sötét egyedeknek kevesebb időt kell napozással tölteni, ezáltal pedig könnyebben kerülik el a ragadozókat. Ez a jelenség nem volt olyan erős melegebb területeken, ahol a normál színezetű egyedeknek valószínűleg nem kell lényegesen többet napozniuk. Hegyi területeken, 1000 m tengerszint feletti magasság után a sötét egyedek aránya alacsonnyá vált. Erre az lehet a magyarázat, hogy itt általában kevés a fa és a cserje, a nyíltabb növényzetben pedig a normál rejtőszínes egyedek szelekciós előnyt élveznek a melanisztikusokkal szemben, mivel utóbbiakat könnyebben veszik észre a ragadozók.

A vizsgálat kizárólag közösségi tudományból származó adatokat használt, ami jól rámutat azok használhatóságára.

Jansen N, Prujin N, Mayer M 2025. Citizen observations shed new light on geographic variation in colour polymorphism of a widespread reptile. Journal of Biogeography 52 (3): 629-640. https://doi.org/10.1111/jbi.15062

Bemutatókép:
A keresztes vipera elterjedése és előfordulási adatai az iNaturalist adatbázisban.